The European Anthem

PRESS: Please find press releases in most of the 24 EU languages through the link, thank you!

https://www.eu-songbook.org/27-song-votes-media-coverage/

SIGNING UP? For those citizens who are interested in signing up for the competition: It is premature since launch is scheduled for September 24th. However, please click on the survey below and drop your email-address on the last of there pages: Then we’ll keep you updated accordingly, thank you!

 

 

In our upcoming EU Songbook, set for publication in the fall of 2024, we have only one 100% European “song” – a melody by a German and which premiered in Vienna 1824, – the European Anthem….which is not technically “a song” since it is solely consisting of a melody and without words… 

When the European Songbook Association received from the European Parliament the European Citizen’s Prize 2023 for the “EU Songbook” (2015-23), our house choir from Belgium, Clari Cantores, performed in the Hemicycle: The first verse they performed without lyrics…

Encouraged by the EU Commission, we have invited both European and national music organisations and institutions to join our initiative to provide lyrics in 24 EU languages (and hopefully Luxembourgish!) for the European Anthem, Beethoven’s famous melody which has been the anthem of both Council of Europe (since 1972) and the European Union (since 1985):  We wish to show Europe’s immense diversity through this song AND strengthen Europe’s unity by providing every song-happy citizen with a song for celebrating Europe Day in May! And our way to achieve this goal is via a competition for lyrics on the European Anthem.

Vice-President Margaritis Schinas, The EU Commissioner for the European Way of Life, endorsing the EU Songbook Association’s proposal for a competition on the lyrics for the European Anthem (31.01.24)

A working group which so far has 18 participating music platforms, institutions and organisations has gathered and worked out suggested criteria for the competition and as well as guidelines for the 24 EU language juries: It took place on Royal Conservatoire of Brussels on June 2nd (photo is minus the virtual participants!):

As soon as the organisations and institutions in the Working Group have approved of the competition’s form and criteria, they will be presented for approval by the EU Commission and the European Parliament’s Committee on Culture (CULT): If all goes well we will have a competition to launch in 2024!

The European Union Motto “Unity in Diversity” was used as a guiding principle to form the competition. For now the following frame is set:

• Beethoven’s melody will remain the same for all 24 EU languages – symbolising UNITY
• The verses are to be NEW (Schillers verses will solely be used as part of the inspiration material)
• The competition will be launched in 24 EU languages and produce 24 EU variations of lyrics – symbolising DIVERSITY.
• There shall be TWO verses in them anthem, since it takes around 45 seconds to sing a verse (this should allow bilingual meetings enabling citizens, who speak different languages, to sing different language versions together! All 24 singable versions will be accompanied by a literal (non-singable) translation into Euro-English, so citizens can read and understand the content of them all.  

Please take our survey on European values and aid our Working Group with creating a good “Inspiration Catalogue” for all those lyricists who wish to submit lyrics when the competition is launched. Those who sign up their email will be able to receive news directly concerning the launch of the competition.

 

To help share the survey from FB: https://www.facebook.com/EUSongbook

 

ODE TO JOY – historical and artistic context for the European Anthem

Soon you will be able to find here 24-25 literal translations of all NINE verses of Schillers poem “Ode to Joy” from 1785 (Beethoven only used the first three) to inspire all to feel the European spirit in it’s revolutionary cradle in 1785: The poems are without the choruses since solely the verses can be sung on the melody “Ode to Joy”.

This poem is solely displayed to enlighten and inspire by providing a historical and artistical background to the European Anthem (Beethoven was inspired by this poem to create the tune used as the European Anthem): the age of European enlightenment and revolution is conveyed here.

Click on a language to see the verses: Soon the rest will follow (and the layout will be coherent for all versions).

For those translators of versions which we have not commissioned ourselves or have not yet received permission from: We hope for your permission. This page is for non-commercial educational purposes. However, we gladly remove your translation if you inform us via: translations@eu-songbook.org

Our deepest thanks to the Culture of Solidarity Fund, powered by The European Cultural Foundation (ECF), Allianz Foundation and The Evens Foundation, who enabled this project to move forward:

BULGARIAN

Ода на радостта

1.
Радост – ти дете на боговете,
ти, божествен ясен плам!
Ний пристъпваме в омая,
о, богиньо, в твоя храм.
Твоя светъл чар споява
туй, що светски нрав дели,
братя всички люде стават,
щом с крила повееш ти.

2.
Който е честит да има
благ приятел в тежък час,
кой владей жена любима,
с нас да пей – да пее с нас
тоз, що „своя“ назовал би
тук една душа макар!
Който – не: със тихи жалби
да напусне тоз олтар!

3.
Гръд природата разтваря,
радост всичко живо пий –
тичат зли, добри, в превара,
в розовите ѝ следи.
Тя за нас целувки има,
благ другар и гроздов сок,
сласт – за червея незрими,
а за ангелите – Бог.

Translated by Asen Raztsvetnikov (Асен Разцветников)
Source: wikipedia

 

CROATIAN

Oda radosti

1.
Radosti, divna iskro bogova,
kćeri Elysiumova,
pijani od vatre mi ulazimo
sveto svetište tvoje, o nebeski!
Tvoja će magija ponovno ujediniti
ono što je običaj kruto podijelio;
svi ljudi bit će braća
pod tvojim nježnim krilom.

2.
Svi koji ste ostvarili veliki podvig
bivanja pravim prijateljem,
svi koji ste osvojili lijepu damu,
pridružite se našem slavlju!
Da – čak i vi koji možete pozvati samo jednu dušu
svoju na ovoj zemaljskoj sferi!
Dok oni koji to nikad neće moći, moraju krasti
plačući daleko od ovog društva!

3.
Sva stvorenja piju radost
s grudiju prirode,
svi koji su dobri i svi koji su zli
prate trag njezina ruža.
Ona nam je dala poljupce i trsove,
prijatelja, izazvanog od smrti,
čak je i crv dobio to zadovoljstvo,
a kerubin stoji pred Bogom.

4.
Radost je moćna spiralna opruga
u vječnoj prirodi.
Radost, radost pokreće kotače
u velikom univerzalnom satu.
Ona izvlači cvijeće iz sjemena,
sunce s nebeskog svoda,
ona okreće sfere u prostorima
nepoznate teleskopu gledatelja.

5.
Iz vatrenog zrcala istine
ona se smiješi tragaču.
Prema strmom brdu kreposti
ona vodi nepokolebljive.
Na osunčanim planinama vjere
možeš vidjeti njene transparente kako vijore,
kroz pukotine razbijenih lijesova,
stojeći među zborom anđela.

6.
Ne možemo se odužiti bogovima,
divno je biti poput njih.
Neka tuga i siromaštvo istupe
i podijele dobro raspoloženje u veselom društvu.
Zaboravimo zamjerke i osvetu,
oprostimo našem smrtnom neprijatelju –
suze ga ne smiju opomenuti,
grižnja savjesti ga ne grize.

7.
Radost pršti u peharima,
u zlatnoj krvi grožđa
kanibali piju blagost
a očajnici uzimaju junačku hrabrost.
Braća skaču s vaših mjesta
kada se prepuna čaša prenosi okolo,
prskajte pjenu sve do neba
i podignite ovu čašu dobrom duhu!

8.
Odlučna hrabrost onima koji su teško unesrećeni,
pomoć tamo gdje nevinost plače,
zakletve položene za vječnost,
istina i prema prijatelju i prema neprijatelju,
muški ponos pred prijestoljima kraljeva –
čak i po cijenu našeg imetka i krvi, braćo!
Dajte krune tamo gdje ih treba,
propast lažljivom leglu!

9.
Spasi nas od lanaca tirana,
pokaži velikodušnost čak i zlotvorima,
daj nam nadu na samrti,
milost pred najvišim sudom!
Čak će se i mrtvi pridružiti živima!
Pijte braćo i pjevajte,
neka je oprošteno svim griješnicima
i neka više ne bude pakla.

Prijevod: Nikola Vranić (aka J.R. August), 2024

 

CZECH

Óda na radost

1.
Radosti, ty jiskro boží,
dcero, již nám ráj dal sám!
Srdce vzňaté žárem touží,
nebeský tvůj krásy chrám.
Kouzlo tvé teď opět víže,
co kdy čas tak dělil rád,
zástup lidstva sbratřen blíže
cítí van tvých křídelvát.

2.
Komu štěstí v žití přálo,
v příteli že štít svůj máš,
komu věrnou ženu dalo,
mísit pojď se vjásot náš!
Sám byť jenom jednu duši
svojí na tom světě zval!
V díle tom kdo nezdar tuší,
od nás ber se s pláčem dal!

3.
Radost každá bytost sati,
přírodo, chce z ňader tvých;
zlý a dobrý chce se brati
v jejích stopách růžových.
Révy žár nám, pocel smavý,
na smrt věrný přítel dan;
vaišně plam e červu žhavý,
světlý querubim dlí, kde Pán.

Translation: Pavel Eisner

 

DANISH

Til Glæden

1.
Glæde, herlige gudinde,
funke fra Elysium,
vi betræder fro i sinde,
himmelske, din helligdom.
Ved din troldomsmagt fortones
tidens skranker, dagens tvang.
Alle mennesker forsones
af dit blide vingefang.

2.
Du, som fik dit held at vinde
dig en ven, der holder ord,
du, som vandt en herlig kvinde,
bland din jubel i vort kor!
Ja – selv du, der blot kan fjæle
dig hos én, syng med i dag!
Den, det blev forment, må stjæle
sig med gråd fra dette lag.

3.
Hun vil mætte alle munde
ved naturens rige bord,
alle gode, alle onde
følger hendes rosenspor.
Kys og druer, ven og frænde,
rige gaver strør hun ud,
vi fik vellyst uden ende,
og keruben står hos Gud.

4.
Glæde, det er kendemærket
på den evige natur.
Glæden, glæden driver værket
i det store verdensur,
lokker blomsten frem og sender
sole ud i dyst beredt,
himmelkugler, ingen kender,
ingen stjernemand har set.

5.
Ud af sandheds ildspejl blinker
den til forskeren: bliv ved!
Og til dydens stejle brinker
leder den en martyrs fjed.
Fjernt på troens solglansbjerge
vajer deres sejrsflag,
og fra gravens sprængte værge
ses de midt i englens lag.

6.
Gudeløn kan ingen yde –
men vær guders væsen tro!
Sorg og armod skal vi bryde,
så de frydes med de fro.
Læg din harm og hævn til side,
tilgiv selv din fjendes skam,
og lad ingen gråd og kvide,
ingen anger plage ham.

7.
Glæden sprudler i pokaler,
ja, lad druens gyldne blod
mildne alle kannibaler,
gi’ den slagne trøst og mod.
Brødre, rejs jer fra jert sæde,
tag det fulde glas i hånd,
denne skål til evigt glæde
vier vi den gode ånd!

8.
Hold dig stærk, om du må lide,
hjælp, hvor uskyld trædes ned,
og lad ven og fjende vide,
du kan holde svoren ed.
Intet kryberi for tronen –
brødre, bli’r end kampen hed,
så lad dåden bære kronen,
og slå løgnens yngel ned!

9.
Fri os fra tyranners lænker,
vis storsind mod selv de brutale,
tilstå os håb på vore dødslejer,
nåde foran den højeste ret!
Selv de døde vil tilslutte sig de levende!
Drik, brødre, og slut jer til vort kor,
må alle syndere tilgives
op helvedet helt ophøre.

SOURCE:
“Til glæden og andre gendigtninger”, Martin N. Hansen, Odense Amts Bogtrykkeri, 1967 (bragt her uden omkvæd). Vers ni er oversat af Jeppe Marsling, 2024.

 

DUTCH

Ode aan de vreugde

1.
Vreugde, mooie vonk der goden,
Dochter uit Elysium,
Door vuur bedwelmd betreden wij,
O hemelse wezen, jouw heiligdom!
Jouw toverkracht verbindt opnieuw
Wat starre gewoonte heeft ontwricht;
Alle mensen worden broeders,
Onder jouw zachte vleugelslag.

2.
Wie het voor elkaar gekregen heeft,
Een vriend tot ware vriend te zijn,
Een lieflijke vrouw de zijne heeft gemaakt,
Deel met ons jouw vreugde!
Ja – wie ook maar één ziel
de zijne noemt op deze aardbol!
En wie dat nooit gelukt is, verdwijne
stil treurend uit wat mensen verbindt!

3.
Vreugde drinken alle wezens
Aan de borsten der natuur,
Alle goeden, alle slechten
Volgen in haar rozenspoor.
Kussen gaf zij ons en ranken,
Een vriend, vast tot in de dood
Wellust werd de worm gegeven,
En de cherubijn is God nabij.

4.
Vreugde is de krachtige drijfveer
In de eeuwige natuur.
Vreugde, vreugde drijft de raderen
In de grote wereldklok.
Bloemen ontlokt ze aan de kiemen,
Zonnen aan het firmament,
Sferen laat ze wentelen in de ruimten,
Onkenbaar voor wie de telescooop bedient.

5.
Vanuit de felle spiegel van waarheid
Lacht zij de zoekende toe.
Naar het steile pad der deugd
Leidt zij de weg van de lijdende.
Op de bergen, vol zon, van het geloof
Ziet men wapperend haar vlaggen,
Door scheuren in stukgeslagen doodskisten,
Ziet men haar in het koor der engelen staan.

6.
Goden kan men niet vergelden,
Hen te gelijken is als streven mooi.
Verdriet en armoede moeten aantreden,
Zich verblijden met hen die gelukkig zijn.
Laat ons wrok en wraak vergeten,
Onze doodsvijand vergeven,
Geen tranen zullen hem terneerslaan,
Geen wroeging zal hem kwellen.

7.
Vreugde borrelt in bokalen,
In het gouden bloed van de druif
Drinken zachtmoedig kannibalen,
Drinkt de wanhoop heldenmoed,
Broeders, spring op van je stoelen,
Als het volle glas wordt doorgegeven,
Laat het schuim hoog de lucht in spatten:
Hef dit glas op de goede geest!

8.
Vastberadenheid in zwaar lijden,
Hulp, waar de onschuld weent,
Gezworen eden voor de eeuwigheid,
Waarheid spreken tegen vriend en vijand,
Trots staan voor de troon van vorsten, –
Broeders, al geldt het goed en bloed –
Geef verdiensten hun kronen,
Ondergang van vals gebroed!

9.
Behoed ons voor de ketenen van tirannen,
Toon ook de booswicht grootmoedigheid,
Geef goede hoop aan het sterfbed,
Genade aan het hoogste hof!
Ook de doden moeten leven!
Broeders, drink en stem dan in,
Alle zondaars worden vergeven,
En de hel zal er niet meer zijn.

Vertaling: Arnold Mühren, © 2024

 

ENGLISH

To Joy

1.
Joy, beautiful spark of the gods,
daughter of Elysium,
fire-drunk we enter
your holy shrine, oh heavenly one!
Your magic shall reunite
that which custom has rigidly divided;
all humankind shall be brothers
underneath your gentle wing.

2.
All who have achieved the great feat
of being a true friend,
all who have won a fair lady,
come join in our jubilation!
Yes – even those who can call just one soul
their own on this earth’s sphere!
While those never able to do so must steal
away weeping from this company!

3.
All creatures drink joy
at nature’s breasts,
all who are good and all who are wicked
follow her trail of roses.
She gave us kisses and grapevines,
a friend, tested unto death,
even the worm was granted pleasure,
and the cherub stands before God.

4.
Joy is the mighty mainspring
in eternal nature.
Joy, joy drives the wheels
in the great universal clock.
She draws forth the flowers from the seeds,
suns from the firmament,
she turns spheres in the spaces
unknown to the seer’s telescope.

5.
Out of truth’s fiery mirror
she smiles on the seeker.
Towards the steep hill of virtue
she guides the steadfast.
On the sunlit mountains of faith
you can see her banners flying,
through the cracks of shattered coffins,
standing among the choir of angels.

6.
We cannot repay the gods,
it is splendid to be like them.
Let sorrow and poverty come forward
to share good cheer in joyful company.
Let us forget grudges and revenge,
forgive our mortal enemy –
no tears should admonish him,
no remorse gnaw at him.

7.
Joy fizzes in goblets,
in the golden blood of the grape
cannibals drink gentleness
and the despairing take heroic courage.
Brothers spring up from your seats
when the brimming glass is passed around,
spray the foam right up to the sky
and raise this glass to the good spirit!

8.
Resolute courage to the sorely afflicted,
help where innocence weeps,
oaths sworn for eternity,
truth towards both friend and enemy,
virile pride before the thrones of kings –
even at the cost of our possessions and blood, brothers!
Givecrowns where crowns are due,
downfall to the lying brood!

9.
Save us from the chains of tyrants,
show magnanimity even to evil-doers,
grant hope on our deathbeds,
mercy before the highest court!
Even the dead shall join the living!
Drink, brothers, and join in singing,
may all sinners be forgiven
and let hell be no more.

Translation: © Kay McBurney 2023

 

ESTONIAN

Ood rõõmule

Text will soon be available

 

FINNISH

Oodi Ilolle

Text will soon be available

 

FRENCH

Ode à la Joie

1.
Ô Joie, belle étincelle divine,
Fille de l’Elysée,
Nous entrons ivres d’enthousiasme,
Ô Déesse, dans ton sanctuaire.
Tes charmes réunissent
Ce que la mode sépare ;
Tous les hommes deviennent frères
Là où tes douces ailes reposent.

2.
Que celui qui a l’inestimable bonheur
D’être l’ami d’un ami,
Que celui qui a conquis une douce femme
Unisse sa joie à la nôtre !
Et aussi celui qui n’a qu’une âme
Sur la terre ;
Et celui qui n’a jamais connu cela s’éloigne
En pleurant de notre cercle !

3.
Tous les êtres puisent la joie
Aux seins de la nature ;
Tous, bons et méchants,
Suivent ses traces de rose.
Elle nous donne les baisers
Et la vigne, l’ami, fidèle jusqu’à la mort ;
Le vermisseau lui-même connait la volupté
Et le Chérubin est devant Dieu.

4.
La joie est le moteur puissant
Dans l’éternelle nature.
La joie, la joie fait tourner les rouages
Dans la grande horloge du monde.
Elle fait sortir les fleurs de leurs germes,
Briller le soleil au firmament,
Rouler dans l’espace les sphères
Que l’astronome ne connaît pas.

5.
Du miroir étincelant de la vérité
La joie sourit à celui qui la cherche.
Sur le sentier escarpé de la vertu
Elle soutient les pas du malheureux.
Sur les hauteurs rayonnantes de la foi
On voit flotter sa bannière,
À travers l’ouverture des sépulcres brisés
Elle se tient dans le chœur des anges.

6.
On ne peut récompenser les Dieux,
Il est beau de leur ressembler.
Que les pauvres et les affligés se mêlent,
Et se réjouissent avec les joyeux.
Que la haine et la colère soient oubliées,
Que notre ennemi mortel soit pardonné,
Que nulle larme ne fatigue ses yeux,
Que nul remords ne le ronge.

7.
La joie pétille dans les verres,
Dans les flots dorés de la vigne,
Les Cannibales puisent la douceur,
Le désespoir y puise du courage.
Frères, levez-vous de vos sièges
Quand le verre rempli circulera,
Laissez l’écume de la boisson enivrante jaillir vers le ciel :
Offrez ce verre au bon génie.

8.
Courage et fermeté dans les souffrances !
Secours à l’innocent qui pleure,
Éternité de serments,
Vérité envers l’ami et l’ennemi,
Virile fierté devant les trônes des rois,
Frère ce qu’il faut sacrifier nos biens et notre vie, —
Au devoir accompli sa couronne,
Le malheur au mensonge !

9.
Affranchissement des chaînes de la tyrannie,
Générosité envers le méchant,
Espoir sur le lit de mort,
Grâce sur l’échafaud !
Que les morts vivent aussi !
Buvez, frères, et répétez à la fois
Que tous les péchés soient pardonnés,
Et que l’enfer ne soit plus !

Traduction: A. Huguet (1874)

 

GAELIC

Text not available yet

GERMAN

Ode an die Freude

1.
Freude, schöner Götterfunken,
Tochter aus Elysium,
Wir betreten feuertrunken,
Himmlische, dein Heiligtum!
Deine Zauber binden wieder,
Was die Mode streng geteilt;
Alle Menschen werden Brüder,
Wo dein sanfter Flügel weilt.

2.
Wem der große Wurf gelungen,
Eines Freundes Freund zu sein,
Wer ein holdes Weib errungen,
Mische seinen Jubel ein!
Ja – wer auch nur eine Seele
Sein nennt auf dem Erdenrund!
Und wer’s nie gekonnt, der stehle
Weinend sich aus diesem Bund!

3.
Freude trinken alle Wesen
An den Brüsten der Natur,
Alle Guten, alle Bösen
Folgen ihrer Rosenspur.
Küsse gab sie uns und Reben,
Einen Freund, geprüft im Tod,
Wollust ward dem Wurm gegeben,
Und der Cherub steht vor Gott.

4.
Freude heißt die starke Feder
In der ewigen Natur.
Freude, Freude treibt die Räder
In der großen Weltenuhr.
Blumen lockt sie aus den Keimen,
Sonnen aus dem Firmament,
Sphären rollt sie in den Räumen,
Die des Sehers Rohr nicht kennt.

5.
Aus der Wahrheit Feuerspiegel
Lächelt sie den Forscher an.
Zu der Tugend steilem Hügel
Leitet sie des Dulders Bahn.
Auf des Glaubens Sonnenberge
Sieht man ihre Fahnen wehn,
Durch den Riß gesprengter Särge
Sie im Chor der Engel stehn.

6.
Göttern kann man nicht vergelten,
Schön ists ihnen gleich zu sein.
Gram und Armut soll sich melden,
Mit den Frohen sich erfreun.
Groll und Rache sei vergessen,
Unserm Todfeind sei verziehn,
Keine Träne soll ihn pressen,
Keine Reue nage ihn.

7.
Freude sprudelt in Pokalen,
In der Traube goldnem Blut
Trinken Sanftmut Kannibalen,
Die Verzweiflung Heldenmut.
Brüder fliegt von euren Sitzen,
Wenn der volle Römer kreist,
Laßt den Schaum zum Himmel spritzen:
Dieses Glas dem guten Geist!

8.
Festen Mut in schwerem Leiden,
Hilfe, wo die Unschuld weint,
Ewigkeit geschwornen Eiden,
Wahrheit gegen Freund und Feind,
Männerstolz vor Königsthronen, –
Brüder, gält es Gut und Blut –
Dem Verdienste seine Kronen,
Untergang der Lügenbrut!

9.
Rettung von Tyrannenketten,
Großmut auch dem Bösewicht,
Hoffnung auf den Sterbebetten,
Gnade auf dem Hochgericht!
Auch die Toten sollen leben!
Brüder trinkt und stimmet ein,
Allen Sündern soll vergeben,
Und die Hölle nicht mehr sein.

Friedrich Schiller (1785)

 

GREEK

Ωδή Στη Χαρά 

1.
Χαρά, όμορφη σπίθα των θεών,
Κόρη από το Ηλύσιο,
Μπαίνουμε με μέθη φλογερή, 
Ουράνια, στο ιερό σου! 
Τα μαγικά σου σμίγουν ξανά, 
Όσα η μόδα χώρισε αυστηρά, 
Όλοι οι άνθρωποι γίνονται αδέρφια, 
‘Όπου η φτερούγα σου αγγίζει απαλά.

2.
Σε όποιον ανήκει η μεγάλη επιτυχία,
Να είναι φίλος αληθινού φίλου, 
Όποιος έχει κατακτήσει μια όμορφη σύζυγο,
Ας συμμετάσχει στη χαρά μας! 
Ναι – όποιος έχει έστω μία ψυχή 
Που να καλεί δική του σ’ αυτή τη Γη!
Και όσοι δεν τα κατάφεραν ποτέ, κλέβουν
Και κλαίνε μακριά απ αυτόν το δεσμό!

3.
Όλα τα όντα πίνουν χαρά 
Από τα στήθη της φύσης, 
Όλοι οι καλοί, όλοι οι κακοί 
Ακολουθούν τα ίχνη των ροδοπέταλων της. 
Φιλιά μας έδωσε και αμπέλια 
Έναν φίλο, δοκιμασμένο στο θάνατο
Η ηδονή και στο σκουλήκι δόθηκε
Και το Χερουβείμ στέκεται μπροστά στον Θεό.

4.
Η Χαρά είναι το ισχυρό ελατήριο
Στην αιώνια φύση.
Χαρά, χαρά ωθεί τους τροχούς
Στον μεγάλο χρονογράφο του κόσμου.
Ανθίζει λουλούδια από τα μπουμπούκια τους,
Ήλιους από τον ουρανό,
Κυλάει σφαίρες στο διάστημα,
Που δεν γνωρίζει το τηλεσκόπιο του παρατηρητή. 

5.
Από της αλήθειας το φλογερό καθρέφτη
Χαμογελά στον ερευνητή.
Στον απότομο λόφο της αρετής 
Οδηγεί το μονοπάτι του αγωνιζόμενου. 
Στα ηλιόλουστα βουνά της πίστης
Βλέπει κανείς τις σημαίες της να κυματίζουν,
μέσα από τη ρωγμή σπασμένων τάφων 
Στέκεται κανείς στη χορωδία των αγγέλων.

6.
Στους θεούς δεν μπορούμε να ανταποδώσουμε,
Είναι ωραίο να είσαι σαν αυτούς.
Η θλίψη και η φτώχεια ας προσέλθουν
Να χαιρόμαστε μαζί με τους χαρούμενους. 
Ας ξεχάσουμε ο θυμούς και η εκδικήσεις, 
Ας συγχωρέσουμε θανάσιμους εχθρούς, 
Κανένα δάκρυ να μην τον πνίξει, 
Καμία λύπη να μην τον ροκανίζει.

7.
Η χαρά αφρίζει σε ποτήρια, 
Στο χρυσό αίμα του σταφυλιού. 
Πίνουν ευγένεια οι κανίβαλοι,
Και οι απελπισμένοι ηρωισμό.
Αδέλφια, αναπηδήστε από τις θέσεις σας, 
Όταν ξεχειλισμένο το ποτήρι κυκλοφορεί.
Αφήστε τον αφρό να εκτοξευθεί στον ουρανό 
Αυτό το ποτήρι είς υγειά του καλού πνεύματος!

8.
Σταθερό κουράγιο στον ταλαιπωρημένο, 
Βοήθεια όπου κλαίει η αθωότητα, 
Διακήρυξη αιωνίων όρκων, 
Αλήθεια ενάντια σε φίλους και εχθρούς, 
Ανδρεία μπροστά σε θρόνους βασιλικούς, – 
Αδέλφια, ας είναι για το καλό και το αίμα – 
Στον αξίο του, τα στέμματά του, 
Κάτω οι γόνοι των ψεμάτων!

9.
Λυτρωσέ μας από τα δεσμά των τυράννων, 
Μεγαλοψυχία ακόμα και προς τον κακοποιό, 
Ελπίδα στα κρεβάτια του θανάτου, 
Ευσπλαχνία στο ανώτατο δικαστήριο! 
Ακόμα και οι νεκροί πρέπει να ζήσουν! 
Αδέλφια, πιείτε και συμμετέχετε, 
Όλοι οι αμαρτωλοί ας συγχωρεθούν
Και η κόλαση ας μην υπάρχει πια.

Translated by Monika & Stavros Xenides (2024)

 

HUNGARIAN

Az örömhöz 

1.
Gyúlj ki, égi szikra lángja,
szent öröm, te drága, szép!
Bűvkörödbe, ég leánya,
ittas szívünk vágyva lép.
Újra fonjuk szent kötésed,
mit szokásunk szétszabott,
egy-testvér lesz minden ember,
hol te szárnyad nyugtatod.

 

2.
Ha célt ért a férfi végül:
társa mellett hű barát,
s kedves nőt nyert hitveséül,
zengje vélünk víg dalát,
s minden szív, ha dobban érte
szív csak egy a földtekén!
Ám ki ezt még el nem érte,
sírva fusson el szegény.

3.
Isszuk mind e drága nedvet
a természet keblein.
Jók és rosszak ott repesnek
könnyű rózsaléptein.
Zsenge fürttel, csókkal áldott,
szív hű lángra tőle gyúl:
kéjben úsznak a parányok,
s kerub zengi: szent az Úr!

4.
Ő a rugó, ő az élet,
ösztökéje: az öröm:
tőle, tőle jár a létnek
óraműve bölcs körön:
csíra szárba tőle szökken,
mennynek napja tőle kél:
szférákat hajt mély ködökben,
hova látcső el nem ér.

5.
Az igazság tükre mélyén
a tudóssal szembenéz.
Hív erénye sziklaélén
óvja azt, ki tűrni kész.
Fönn a hitnek fényes ormán
lengedeznek zászlai,
s látni őt a szív omoltán
angyalok közt állani.

6.
Isteneknek nincs mit adni:
istenülni nagy dolog.
Gyász, szegénység, jöjj: vigadni
várnak ím a boldogok!
Fátyol hulljon bűnre, bajra,
ellenednek megbocsáss:
szívét többé könny ne marja,
ne rágódjék rajta gyász.

7.
Szent öröm vet borba lángot:
arany fürtünk nedve bő:
békét isznak kannibálok,
hősi vért a kétkedő.
Ünnepeljünk mind felállva,
míg a kelyhünk körbe megy.
Csapjon égig habja lángja!
Áldjuk a Jó Szellemet!

8.
Bátor szív a szenvedésben,
oltalom, ha árva hív,
sírig hűség esküvésben,
mindig nyílt és tiszta szív,
trón előtt is férfi-fenség,
vér, vagyon kell érte bár,
szolgálatnak hű fizetség,
s árulónak rút halál!

9.
Zsarnokláncról szabadulón,
Nagylelkűek lehetünk,
Remény a halálos ágyon;
Hol Főbíránk lesz velünk!
Halottak akarnak élni!
Jó fivérek, együtt lelkek,
Bocsánatért esdekelni.
És eltűnnek a pokol térei.

(Fordítás: Rónay György)

 

ITALIAN

Inno alla Gioia

1.
Gioia, bella scintilla divina,
figlia dell’Elisio,
noi entriamo ebbri e frementi,
celeste, nel tuo tempio.
Il tuo fascino riunisce
ciò che la moda separò,
ogni uomo s’affratella
dove la tua ala soave freme.

2.
L’uomo a cui la sorte benevola,
concesse il dono di un amico,
chi ha ottenuto una donna devota,
unisca il suo giubilo al nostro!
Sì, chi anche una sola anima
possa dir sua nel mondo!
Chi invece non c’è riuscito,
lasci piangente e furtivo questa compagnia!

3.
Gioia bevono tutti i viventi
dai seni della natura;
vanno i buoni e i malvagi
sul sentiero suo di rose!
Baci ci ha dato e uva,
un amico, provato fino alla morte!
La voluttà fu concessa al verme,
e il cherubino sta davanti a Dio!

LATVIAN

Oda priekam

1.
Prieks, tu gaisma dievišķīgā,
Paradīzes lolojums!
Ugunīgi noreibuši,
Templī tavā ienākam.
Tava vara atkal vieno,
Kaut gan daudz kas šķīra mūs,
Un zem taviem spārniem platiem,
Visi ļaudis brāļi būs.

2.
Kam ir veiksme smaidījusi,
Iegūt drauga draudzību,
Kas ir daiļu sievu guvis,
Nāciet mūsu svinībās!
Jā, pat tas, kurš vienu dvēs’li
Sauc par savu pasaulē!
Bet, kam tas nekad nav bijis,
Jāpamet mūs nožēlā!

3.
Prieku bauda visas būtnes,
Dabas krūts tās aplaimo;
Visiem labiem, visiem ļauniem
Rozēm kaisīts prieka ceļš.
Tas mums skūpstus, vīnu deva,
Draudzību, kas nāvi veic;
Un pat tārpam bauda dota,
Dievs redz pat vismazāko.

4.
Par prieku sauc to stipro dziņu,
Kas mīt dabā mūžīgā.
Prieks griež arī laika ratu
Lielā pasaules pulkstenī.
Puķes diedzē tas no sēklām,
Debesjumā zvaigznītes,
Sfēras griež tas tajās tālēs,
Kuras nesniedz mūsu acs.

5.
Patiesības uguns blāzmā
Uzsmaida tas pētniekam.
Tikumības stāvā kalnā
Cietēju tas vedina.
Pašā ticības kalna galā
Plīvo prieka karogi,
Cauri nāves vārtu spraugām
Eņģeļu korī redzam to.

6.
Dieviem nevar atlīdzināt;
Labāk būsim tā kā tie.
Nāciet trūcīgie un skumjie,
Priecāsimies kopā mēs.
Dusmām, atriebībai jāgaist,
Naidniekam ir jāpiedod,
Asaras nav viņam jāvēl,
Nožēlā nav jāmokās.

7.
Prieks lai glāzēs dzirkstot ielīst,
Vīna ogu zeltasins
Lēnību sniedz kanibāliem,
Varonību bažīgiem –
Brāļi, celieties no krēsliem,
Jums kad vīna ragu sniedz,
Līdz pat debesīm lai puto:
Labam garam glāze šī.

8.
Cietu gribu lielās bēdās,
Palīdzību cietējiem,
Zvēresti lai mūžam spēkā,
Taisnīgums pret visiem viens,
Vīra lepnums lai pret troņiem, –
Lai vai kas mums draudēt var –
Nopelni lai saņem kroni,
Iznīcību melkuļi.

9.
Glābšanos no tirānu važām,
Augstsirdību pret neliešiem,
Cerību vēl nāves gultā,
Žēlastību tiesā pēdējā!
Jādzīvo pat mirušajiem!
Brāļi, dzeriet, piebalsojiet,
Visus grēkus jāpiedod,

Un ir ellei jāpazūd.

SOURCE: Wikipedia / https://lv.wikipedia.org/wiki/Oda_priekam

 

LITHUANIAN

 

ODE DŽIAUGSMUI

1.
Džiaugsme, tyras rojaus vaike,
Kibirkštie dievų šviesi,
Įšventovę tavo taikią
Žemėj veržiasi visi.
Nuo stebuklų tavo griūna
Sienos prietarų senų,
Broliais vargšai ir didžiūnai
Tampa po tavu sparnu.

2.
Tą, kuriam tikrai pavyko
Draugui būt tikru draugu,
Taurią moterį sutiko, –
Mums priimti bus smagu!
Kas bent vieną sielą gali
Pavadint sava – liksčia!
O kas ne – tam šį ratelį
Teks palikti su kančia.

3.
Savo šaltinius atvėrus,
Girdo mus džiaugsmu gamta,
Žengia blogis, žengia gėris
Ten, kur matos jo pėda.
Siunčia meilę ir paguodą,
Ir išbandymus draugams,
Žemės kirmiui geismą duoda,
Dievo veidą – angelams.

4.
Džiaugsmas – nemari spyruoklė
Amžinos gamtos širdy.
Amžių laikrodžio švytuoklė
Vien tik džiaugsmui pavaldi.
Jis iš daigo gimdo žiedą,
Puošia skliautą spinduliais,
Jam paklusnios saulės rieda
Mums nematomais keliais.

5.
J o šypsny išminčius mato
Atspindį tiesos tikros.
Kankinį jis drąsiai veda
Įviršukalnę doros.
Jis tikėjimo zenitą
Gaubia vėliava tauria,
Pro grabų plyšius matyti –
Stovi jis dangaus chore.

6.
Visko duot dievai negali,
Būkim jų nuo šiol verti.
Patys džiaugsmo siekt privalo
Alkani ir nuskriausti.
Tieskim priešui ranką taikią,
Neapykantos aklos
Kaip ir keršto mums nereikia
Ir nereikia atgailos.

7.
Džiaugsmo sklidini bokalai,
Svaigūs vyno spinduliai –
Sušvelnėja kanibalai,
Tampa didvyriais bailiai.
Broliai, kilkim, tegu dangų
Vyno putos išrašys,
Pilnos taurės mūsų rankoj:
Gėrio dvasiai tostas šis.

8.
Sunkiai kenčiantiems – stiprybę,
Švelnią ranką – nuskriaustam,
Priesaikai – ištikimybę,
Tiesą – priešam ir draugam,
Sostams – panieką, nors žiauriai
Gali keršyti lemtis,
Tiems, kas nusipelnė – laurai,
Melo pranašams – mirtis!

9.
Reikia prieš tironą kilti,
Be dėmės praeit žeme,
Nebijot mirties ir viltį
Jaust Aukščiausiojo teisme!
Mirę lieka nemirtingi!
Broliai, taurę kelkim mes,
Išganyti nuodėmingi,
Pragaras dings be žymės.

 

Translated by: Juozas Macevičius (1928-2011)

 

LUXEMBOURGISH

Text not available yet

 

MALTESE

 

Odi lill-Hena

1.
L-Hena, xrara sabiħa tal-allat,
bint Eliżju,
aħna nidħlu fis-sakra bin-nar
fis-santwarju mqaddes tuegħek, o qaddisa!
Il-maġija tiegħek jgħaqqad mill-ġdid
Dak li d-drawwa firdet b’mod riġidu;
l-umanità kollha se jkunu aħwa
taħt il-ġwienaħ ġentili tiegħek.

2.
Dawk kollha li rnexxielhom
Isibu ħabib veru,
dawk kollha li rebħu mara sabiħa,
ejjew ifirħu magħna!
Iva, anke dawk li jistgħu jsejħu ruħ waħda
Bħala tagħhom fl-isfera ta‘ din id-dinja!
Filwaqt li dawk li ma rnexxielhomx
Għandhom iwarrbu mill-kumpanija tagħna!

3.
Il-ħlejjaq kollha jerdgħu l-hena
Mill-isdra tan-natura,
kemm dawk li huma tajbin u anke l-ħżiena
jsegwu l-marka tal-ward tagħha.
Hi tatna l-bews u d-dwieli,
ħabiba, ippruvata sal-mewt,
anke d-dudu ngħata pjaċir,
u l-kerubin jinsab quddiem Alla.

4.
L-hena hi l-għajn qawwija
Fin-natura eterna.
L-hena, l-hena ssuq ir-roti
Tal-arloġġ kbir universali.
Hi tkabbar il-fjuri miż-żerriegħa,
xmux mill-firmament,
hi toħloq sferi jduru fl-ispazji
li ma jidhrux bit-teleskopju.

5.
ʼIl barra mill-mera tan-nar tas-sewwa
Titbissem lil min ifittxha.
Lejn l-għolja wieqfa tal-virtù
Hi twassal lil min jibqa‘ sod.
Fuq il-muntanji tal-fidi mdawla mix-xemx
Tista‘ tara l-bnadar tagħha jtiru,
Mix-xquq tat-twiebet imfarrka,
wieqfa fost il-kor tal-anġli.

6.
Ma nistgħux inħallsu lill-allat,
hi ħaġa stupenda li tkun bħalhom.
Niket u faqar, ejjew ʼil quddiem
Biex taqsmu l-ferħ ma‘ kumpanija hienja.
Ejjew ninsew il-memorji koroh u l-vendetta,
Naħfru lill-għadu li jrid joqtolna –
l-ebda dmugħ m’għandu jwissih,
l-ebda rimors m’għandu jniggżu.

7.
L-hena tfexfex fit-tazez tax-xorb,
Fid-demm dehbi tal-g]enba
L-kannibali jixorbu l-ġentliezza
U l-iddisprati jimtlew b’kuraġġ erojku.
Ħuti, qumu minn fejn qegħdin bilqiegħda
Meta tgħaddu lil xulxin it-tazza mfawra,
Roxxu r-ragħwa dritt sas-sema
U għollu t-tazza lill-ispirtu t-tajjeb!

8.
Kuraġġ determinat lil dawk li qed isofru,
Għajnuna fejn l-innoċenza tibki,
Ġuramenti maħlufin għall-eternità,
Il-verità kemm lill-ħabib u lill-għadu,
Kburija virli quddiem it-tronijiet tas-slaten –
Saħansitra akkost ta‘ dak li għandna u ta‘
demmna, ħuti!
Il-kuruni lil min jixraqlu,
Rovina lil dawk li jigdbu!

9.
Eħlisna mill-ktajjen tat-tiranni,
kun ġeneruża anke lil min jagħmel il-ħażen,
agħtina t-tama fuq is-sodda ta‘ mewtna,
ħniena quddiem l-ogħla qorti!
Anke l-mejtin jingħaqdu mal-ħajjin!
Ixorbu, ħuti, u ngħaqdu fil-kant,
Jalla l-midinbin jinħafru kollha
U l-infern ma jeżistix iżjed.

Traduzzjoni litterali: Dr. Albert Pace (2024)

 

POLISH

Oda do radości

1.
O radości, iskro bogów,
Córo Elizejskich Pól,
Na świętości twojej progu
Śpiewa nam niebiański chór.
Twoja moc cudowna zaćmi
Zgubny podział, gorzkie łzy;
Wszyscy ludzie będą braćmi,
Gdy twe skrzydło w locie lśni.

2.
Aby kochał brata brat,
Kto małżonkę miłą zdobył,
Ten niech będzie z nami rad!
Tak – kto choćby jedną duszę
Na tym świecie swoją zwie!
A kto w mroczną pustkę uszedł,
Żegna z płaczem związek ten.

3.
Radość od natury czerpie
Wszelkie życie, każdy twór;
I najmniejsze, i największe
Chodzą po jej ścieżkach z róż.
Ona pocałunki, wino
I przyjaciół daje w bród.
Lichy robak czuje miłość,
A Cherubin wie, gdzie Bóg.

4.
Radość mocnym skrzydłem nieci
Wiecznych sił natury bieg.
Radość, radość tryby pędzi,
Aby zegar świata szedł.
Wabi kwiat z małego ziarna,
Na firmament słońca krąg,
Górnych sfer obraca żarna,
Gdzie nie sięga lunet moc.

5.
Ze zwierciadeł prawdy złotych
Uczonemu uśmiech śle.
Wieść na strome wzgórze cnoty
Wytrwałego męża chce.
Na słonecznej górze wiary
Wieje dumnie rząd jej flag,
Przez trumienne widać szpary,
Że anielskie chóry zna.

6.
Bogów się przebłagać nie da,
Równym im wypada być.
Niech się stawi smutek, bieda,
Aby wśród radosnych żyć.
Złość i zemsta niechaj zginą,
Przebaczenie zyska wróg,
Niech mu gorzkie łzy nie płyną,
Niech ciernistych nie zna dróg.

7.
Radość pieni się w pucharze,
Z krwi złocistej winnych gron
Czerpią dobroć kanibale,
Silni pokorniejszy ton – –
Wstańcie, bracia, wstańcie wszyscy,
Kielich krąży pośród nas,
Niech ku niebu trunek tryśnie,
Dobry Duch niech przyjmie dar.

8.
Dzielny umysł w bólu ciężkim,
Pomoc, gdy niewinny w łzach,
Wieczna wierność dla przysięgi,
Druh i wróg niech prawdę zna,
Duma przed tronami królów –
A w potrzebie gniew i krew –
Dla zasługi wieniec cudów,
A ze zgrają kłamców precz!

9.
Od tyrańskich pęt zbawienie,
Łaska dla łotrzyka też,
I w czas śmierci miej nadzieję,
Sąd wysoki zbawi cię!
Niech umarli też powstaną!
Pijcie, bracia, pijcie wraz,
Przebaczenie winowajcom,
Piekło już nie straszy nas.

Translator: Andrzej Lam

 

PORTUGESE

 

Hino da Alegria

1.
Oh Alegria, sois Divina
filha de Elísio
tornais ébria a Poesia
inspirais Dionísio
Nem costumes ou tradição
vos reduzem o Encanto
criais-nos um mundo irmão
insuflais o nosso Canto

2.
Feliz de quem alcançou
ser-se amigo de um amigo
Quem doce dama ganhou
jubile-se comigo
Quem um só ente conquistou
seja citado no mundo
mas se na Alegria falhou
ficai só moribundo!

3.
Alegria bebem todos os seres
No seio da Natureza;
Todos os bons, todos os maus,
Seguem seu rastro de rosas.
Ela nos deu beijos e vinho e
Um amigo leal até a morte;
Deu força para a vida aos mais humildes
E ao querubim que se ergue diante de Deus!

4.
Alegria é a força eterna
Na natureza em harmonia.
Alegria, alegria move as rodas
No grande relógio da vida.
Flores ela faz brotar dos botões,
Sóis do firmamento,
Esferas ela faz girar nos espaços,
Que o vidente não vê em pensamento.

5.
Do espelho ardente da verdade
Ela sorri a quem procura
Para a colina íngreme da virtude
Ela guia a quem a vida é dura.
Nos montes solares da fé
Suas bandeiras se vê tremular,
Através da fenda de túmulos rompidos
No coro dos anjos a cantar.

6.
Deuses não podem ser pagos,
É belo ser como eles.
Dores e pobreza devem se anunciar,
Para alegrar-se com os felizes.
Rancor e vingança sejam esquecidos,
Nosso inimigo mortal perdoado,
Nenhuma lágrima o oprima,
Nenhum arrependimento no passado.

7.
Alegria jorra dos cálices,
No sangue dourado da uva
Bebem brandura os canibais,
Desespero, bravura em sua luva.
Irmãos, levantem-se de seus lugares,
Quando o cálice cheio girar,
Deixem a espuma ao céu subir:
Este copo ao bom espírito brindar!

8.
Coragem firme no sofrimento severo,
Ajuda onde a inocência chora,
Eternidade aos juramentos feitos,
Verdade contra amigo e outrora,
Orgulho viril diante dos tronos reais, –
Irmãos, mesmo que custe bens e sangue –
Ao mérito suas coroas,
Ruína à prole da mentira!

9.
Salvação das correntes dos tiranos,
Generosidade até ao vilão,
Esperança nos leitos de morte,
Graça no tribunal, perdão!
Que também os mortos vivam!
Irmãos, bebam e se unam a nós,
Que todos os pecadores sejam perdoados,
E que o inferno perca a voz.

Tradução: João Pimentel Ferreira versos 1-3 / Sofia Sá 4-9

 

ROMANIAN

Odă bucuriei

1.
Bucurie, stea divină
Fiică tu din Elizeu,
Noi intrăm beţi de lumină
Pe cerescu-ţi sfânt traseu.
Farmecele îmbinară
Tot ce moda a stricat;
Fraţi vor fi oamenii iară
Unde aripa ţi-a stat.

2.
Cui i-a sorocit norocul
Un prieten de-a avea,
Cu iubire prinde-şi jocul
În a bucuriei stea!
Da – oricine doar un suflet
Al său este pe pământ!
Cine nu scoate un sunet
Plece din ăst legământ.

3.
Fiinţele beau bucurie
Din al naturii dulce sân;
Tot ce-i bun, plin de mărire
Va urma rostul bătrân.
Ne-a dat sărutări şi viţă,
Un prieten caduceu;
Viermelui i-a dat fiinţă,
Heruvim lui Dumnezeu.

4.
Bucuria este pana
Pe întinsul jovial.
Bucuria-nvârte roata
Ceasului sfânt mondial.
Scoate flori din muguri blânde,
Soare de pe firmament,
Şi învârte roţi crescânde
Văzului eminament.

5.
În oglinda înfocată
El zâmbeşte, sfidător
Înspre valea invocată
Celui care-i răbdător.
Sus pe-a soarelui credinţă
Se ivesc flamuri zburând
Pe sicrie de căinţă
Stând cu îngerii la rând.

6.
Zeii nu primesc răsplată;
E frumos să fiţi ca ei.
Veniţi voi săraci deodată,
Bucuria-i cu temei.
Fie urile uitate,
Inamicului iertat:
Lacrimilor duritate
Nu vă ducă spre păcat.

7.
Bucuria curge-n cupe,
Din al strugurilor must,
Beţi voi canibali cu sute
Eroismul plin de gust –
Fraţilor, zburaţi spre stele
Cât pocalu-i încă plin,
Lăsaţi vinul către ele
Să se urce pe deplin.

8.
Curaj vrednic, poveri grele,
Ajutor, unde-i de plâns
Veşnicia jură-n ele
Adevărul pur pătruns
Peste scaune regale –
Fraţilor, cu sânge bun –
Meritele, coroanele;
Cad minciunilor din sân!

9.
De tirani și de-apăsare
De acuma să scăpăm!
Chiar de nedreptatea doare
Noi drepți să ne arătăm!
Morții, viii, deopotrivă,
Cântă-n cor veacului nou!
Bucuria-i milostivă
Și astupă orice hău!

 

Translated by Christian W. Schenk (verse 9. by Alex Szollo, 2024)

 

SPANISH

 

Oda a la Alegría

1.
¡Alegría, hermosa chispa de los dioses,
hija del Elíseo!
¡Ebrios de ardor penetramos,
diosa celeste, en tu santuario!
Tu hechizo vuelve a unir
lo que el mundo había separado,
todos los hombres se vuelven hermanos
allí donde se posa tu ala suave.

2.
Quien haya alcanzado la fortuna
de poseer la amistad de un amigo;
quien haya conquistado a una mujer deleitable,
una su júbilo al nuestro.
Sí, quien pueda llamar suya aunque
sólo sea a un alma sobre la faz de la Tierra.
Y quien no pueda hacerlo,
que se aleje llorando de esta hermandad.

3.
Todos los seres beben la alegría
en el seno de la naturaleza;
todos, los buenos y los malos,
siguen su camino de rosas.
Nos dio ósculos y pámpanos
y un fiel amigo hasta la muerte;
Al gusano se le concedió placer
y al querubín estar ante Dios.

4.
La alegría es el poderoso resorte
en la naturaleza eterna.
La alegría, la alegría mueve los engranajes
en el gran reloj universal.
Ella extrae las flores de las semillas,
soles del firmamento,
ella gira esferas en los espacios
desconocidos para el telescopio del vidente.

5.
Desde el apasionado espejo de la verdad
ella sonríe al explorador.
Hacia la empinada colina de la virtud
ella guía al firme.
En las montañas de fe iluminadas por el sol
puedes ver sus estandartes ondeando,
a través de las grietas de ataúdes destrozados,
de pie entre el coro de ángeles.

6.
No podemos recompensar a los dioses,
espléndido es ser como ellos.
Que la tristeza y la pobreza se anuncien
para regocijarse en compañía alegre.
Olvidemos rencores y venganzas,
perdonemos a nuestro enemigo mortal –
ninguna lágrima deber castigarlo,
ningún remordimiento debe corroerlo.

7.
La alegría burbujea en copas,
en la dorada sangre de la uva
los caníbales beben dulzura
y los desesperados toman coraje heroico.
Hermanos, levantaos de vuestros asientos
cuando la rebosante copa ronde,
salpicad la espuma hasta el cielo
y alzad esta copa al buen espíritu.

8.
Coraje decidido para los muy afligidos,
ayuda donde la inocencia llora,
juramentos prestados por la eternidad,
verdad tanto al amigo como enemigo,
orgullo viril ante los tronos de los reyes –
¡incluso a costa de nuestras posesiones y sangre, hermanos!
¡Dad coronas donde las coronas sean debidas,
caiga la prole mentirosa!

9.
¡Sálvanos de las cadenas de los tiranos,
se magnánimo también con los villanos,
danos esperanza en nuestro lecho de muerte,
¡piedad ante el tribunal más alto!
¡Incluso los muertos se unirán a los vivos!
Bebed, hermanos, y unios a cantar,
que todos los pecadores sean perdonados
 y que el infierno no exista más.

Translation: 1-3 (Wikipedia), Verse 4-9: © Ana Fuentes Martínez 2024

SWEDISH

 

Sång till glädjen

1.
Sällhetsskapande förmåga,
Alla väsens harmoni,
Glädje, druckne av din låga,
Kring ditt altar samlas vi.
All den skillnad, flärden föder,
Göms för dig i stoft och skam.
Kung och bonde äro bröder,
Var din vinge fläktar fram.

2.
Vem som till sitt hjärtas lycka
För en väns det öppna får,
Och en makas därtill trycka,
Blande han sin sång med vår!
Men den, av ett enda hjärta
Ej får tröst på jordens rund,
Slite sig med vaknad smärta
Gråtande ur vårt förbund.

3.
Glädjen kraft och ungdom giver
Åt den alstrande natur;
Glädjen, glädjen hjulen driver
I det stora världens ur.
Blomman han ur brodden skjuter,
Fästet han med stjärnor sår,
Välver sfärer, solar gjuter,
Fler, än skådarns fjärrglans når.

4.
Men den kunskap, forskarn vinner,
Glädjens ljus hans öga rör.
Mänskovännen honom finner
Hos den lycklige, han gör.
Hjälten, som för äran strider,
Möter han med ryktets röst,
Men den dygdige, som lider,
Äger honom i sitt bröst.

5.
Gudars nåd kan ej betalas,
Likna dem är dygdens höjd.
Må den usle då hugsvalas,
Må den sorgsne känna fröjd!
Flyg, din ovän att förlåta,
Dränk hans fel i glömskans hav:
Ingen blodstår må han gråta,
Inger ånger frätas av.

6.
Fröjd i hjärtan och pokaler!
Nu – i gyllne druvors blod
Dricken mildhet, kannibaler,
Och du, svaghet, hjältemod.
Tron ej himlens ära kränkas
Av ett offer från er bål.
Må till skyn dess safter stänkas:
Gode ande, dig vår skål!

7.
Kraft i motgång, helgd av seder,
Dygdens, sanningens försvar,
Flärdens avsky, hjärtats heder,
Slut på världens barndomsdar,
Manlig stolthet inför kungar,
Åt förtjänsten lagerns lott,
Ingen Gud, som blixten slungar,
Ingen träldom, – ordning blott!

8.
Våldets kedja rättvist bruten,
Sanning trygg bland dödlige,
Ostört lugn i dödsminuten,
Nåd hos världens domare,
Nåd – jämväl för de fördömda,
Om hans högsta godhet vill;
Allas synder vare glömda,
Och en evig hämnd – ej till!
Vandrarns stav en gång skall fällas.

SLOVAK

Óda na radosť

1.
Radosť – krásna iskra Božia,
elyzejskej dcéry hlas,
teraz s láskou nevýslovnou
ku svätyni vedieš nás.
Tvoje kúzla prinavrátia,
čo zlá doba nechráni –
všetci ľudia budú bratia
pod tvojimi krídlami.

2.
Ak ti dosiaľ šťastie prialo,
priateľovi pomáhaj,
ak túžiš za ženou stálou,
príď – tu u nás nájdeš raj.
Keby sa dnes každá duša
stretla hneď na úsvite,
svätý mier viac nenarušia,
plač so smútkom odíde.

3.
Radosť! Človek odjakživa
pije z ňadier prírody,
ľudia tebou sa len živia,
z teba žijú národy.
Plný strapec tmavej révy –
darca najvzácnejších vín,
tebou sýtia sa aj červy,
teba schváli Cherubín.

Source: Wikipedia

 

SLOVENIAN

Oda Radosti

1.
Radost, od Boga nam dana ,
Hčerka ti Elizijska,
V tempelj, kjer si nam prižgana,
Stopamo, božanstvena!
Združil čar nam tvoj bogat je,
Kar razbil je kruti čas;
Vsi ljudje ljudem so bratje,
Če jim ti zvedriš obraz.

2.
Komur je naključje dalo,
Da ima prijatelja,
Kdor dobil je ženko zalo,
Naj veselju duška da!
Srečen, kdor ima na zemlji
Eno samo dušico!
Kdor pa sam trpiš, ne jemlji
Naše sreče nam za zlo!

3.
Radost pije vsako bitje
Z grudi, ki jih zemlja da;
Vsak, kdor dober in odkrit je,
Radosti sladkost pozna.
Radost daje vinsko trto,
Daje nam prijatelja;
Črv ima k nji pot odprto
Kakor kerub do Boga!

Slovenian translation: Smiljan Samec